�lete

Johnny Cash 1932-ben sz�letett az Arkansas �llambeli Kingslandben egy szigor� �s szeg�ny baptista gyapot�ltetv�nyes csal�d negyedik gyermekek�nt.

1935-ben Dyess Colonyba k�lt�ztek, ahol �t�lt�k a Mississippi 1937-es �rad�s�t. Ezt �r�k�tette meg az 1959-es �t l�b �s m�g mindig emelkedik (Five Feet High And Rising) c�m� dal�ban. Itt a sz�l�k (Ray �s Carrie) m�g k�t gyermeknek adtak �letet. A h�t gyermek k�z�l az egyik idõsebb fi�, Roy m�r nem sokkal ezut�n countryzenekarral k�s�rletezett (The Delta Rhythm Ramblers) �s szerepelt is a helyi r�di�ban. 1944-ben trag�dia s�jtotta a csal�dot, amikor az egyik fi�, Jack, egy k�rf�r�sz okozta balesetben �let�t vesztette. Ettõl a sz�rny� eml�kt�l a fiatalabb John sok�ig nem tudott szabadulni. 1950-ben fejezte be a k�z�piskol�t �s elõsz�r egy detroiti karossz�ria�zemben kezdett dolgozni, majd az Evadale margaringy�rba ker�lt, ahol a mûhelyeket, �s az �ri�si kont�nereket kellett tiszt�n tartania. J�liusban n�gy�ves szolg�latra jelentkezett a l�gierõkh�z, Nyugat-N�metorsz�gba ker�lt. (Itt tal�lkozik el�sz�r Elvis Presley-vel). Itt tanult meg git�rozni �s itt �rta elsõ dalait.

1954-ben mint õrmester szerelt le, hazat�rte ut�n r�viddel feles�g�l vette a San Antoni�-i sz�let�s� Vivian Libert�t �s Memphisbe k�lt�ztek, ahol elektromos cikkek elad�s�val �gyn�k�lt. Est�nk�nt a r�di�bemond�k iskol�j�ba j�rt. Memphisben tal�lkozott Luther Perkins-szel (elektromos git�r) �s Marshall Grant-tel (basszusgit�r), akikkel ingyen l�pett fel a KWEM r�di�ban, Sam Philips hallgatta meg �ket a SUN lemezt�rsas�gt�l, amely els� nagy sikerei - f�k�nt saj�t dalok - kiad�ja. (1955:Hey Porter;Cry Cry Cry; Folsom Prison Blues; 1956:I Walk The Line;There You Go). 1957-ben l�pett fel elõsz�r a country egyik fellegv�r�ban, a Grand Ole Opry-ban, itt 1990-ig rendszeres vend�g volt. 1958-ban m�r filmet forgatott Hollywoodban: m�ni�kus gyilkost alak�t a M�g �t perc az �let (Five Minutes To Live) c�mû filmben. Oda is k�lt�z�tt Californi�ba �s a SUN-t�l �tszerzõd�tt a Colombia Recordshoz. Kanadai �s ausztr�liai t�r�j�t k�vetõen m�r gazdag ember volt. 1960-ban csatlakozott a zenekarhoz W.S. Holland (dob), �gy lett a k�s�rõzenekar Tennessee Two-b�l Tennessee Three. Ekkort�l m�r �jszakai mulat�kban is fell�pett �s mivel sok helyen v�rt�k, �vente k�zel 300 koncertet adott.R�szokott az amphetamine tablett�kra amelyeket energiaforr�sk�nt haszn�lt.

Johnny �s June

Johnny �s June

1961 december�ben tal�lkozott elõsz�r June Carterrel, aki megpr�b�lt seg�teni neki a k�l�n�sen zs�folt 1962-es esztend�ben, amelyben olyan programok szerepeltek, mint a harminc�r�s koreai t�ra �s egy szerencs�tlen Carnegie Hall-beli koncert. 1964-ben egy�tt �nekelt Bob Dylannel a newporti folkfesztiv�lon �s ugyanebben az �vben elk�sz�tette a Keser� k�nnyek (Bitter Tears) c�m� klasszikusnak sz�mit� lemez�t, amely - f�k�nt Paul LaFarge dalaival - az amerikai indi�nok m�ltatlan sors�t elemezte. Egyre t�bb izgat�szert szedett, m�gnem El Pas�ban a k�bit�szeres csoport letart�ztatta: 1000 doll�rra b�ntett�k, 30 napi felf�ggesztett b�rt�nnel. R� egy �vre, 1966-ban b�rt�nbe is ker�lt. Ugyanebben az �vben feles�ge, Vivian Cash beny�jtotta v�l�kereset�t. Egy aut�balesetet k�vet� gy�gyszer-t�ladagol�sba majdnem belehalt, az izgat�szerek miatt eml�kezetkies�sei voltak.

Dr. Nat Winston kezel�seinek, de nem kev�sb� June Carter �llhatatos emberi-m�v�szi gondoskod�s�nak hat�s�ra a hatvanas �vek v�g�re siker�lt helyre�ll�tani eg�szs�g�t. Annak ellen�re, hogy ezekben az �vekben hangulatember volt, gyakran elkeseredett �s kevesebb mint hetven kil�, m�gis f�lelmetes sikereket �rt el. 1963: Ring Of Fire, 1960-ban a Sz�llj fel erre a vonatra (Ride This Train) c�mû lemeze - amely zenei csavarg�s kereszt�l-kasul az �llamokban - ism�t megerõs�ti, hogy a vas�t a countryzene egyik kedvenc t�m�ja. A Bloot, Sweat & Tears (V�r, Izzads�g �s K�nnyek) c�mû lemeze (1964) a k�tkezi munk�sok, vas�t�pitõk �let�rõl sz�l. A val�di vadnyugat ballad�i (Ballads Of The True West) a nyugat-amerikai folkl�r �sszefoglal�sa, az A folsomi b�rt�nben (At Folsom Prison) c�mût pedig feltehetõleg legkem�nyebb, de k�ts�gk�v�l mûv�szetp�rtol� k�z�ns�ge elõtt veszik fel. June Carterrel rendszeresen egy�tt dolgozott, Jackson c�mû daluk Grammy-d�jat kapott (1967). 1968 m�rcius�ban �sszeh�zasodtak.

1969-ben �ri�si a siker az A fi�, akit Zsuzsinak h�vtak (A Boy Named Sue). Gyakran fell�pett b�rt�n�kben, az ott raboskod�kat szinte testv�reinek tekintette. (Ezeket a koncerteket ingyen v�llalta). Leszerz�d�tt az ABC telev�zi�nak is itt k�zel t�z �ven �t, a hetvenes �vek elej�ig k�sz�tette a The Johhny Cash Show m�sorsz�m�t, amin fiatalok nõttek fel. 1971-ben megjelent a The Man In Black c�mû lemeze, ahol a c�mad� dalban kifejti hogy addig l�p fel feket�ben koncertjein am�gcsak h�bor�k sanyargatj�k a vil�got �s egyes emberek nyomorognak. 1970-ben �jabb filmben szerepel Kirk Douglas ellenfelek�nt a Pisztolyp�rbaj (The Gunfight) c�mû filmben. 1974-ben Columbo ellenl�basa a Hatty�dal c. r�szben.

A hetvenes �vekben a baptista vall�s kiteljesedik �let�ben, June-al megl�togatj�k a Szentf�ldet, �s lemezt (The Holy Land) �s filmet (The Gospel Road) k�sz�tenek. Ez �vtized v�g�re szinte �vente adott ki �j albumot. 1978-ban Pr�g�ban n�gy koncertet adott teljes telth�zzal. A k�z�ns�g fel�llva tapsolta. El�kezetes m�g a 1981-es stuttgarti koncert, ahol Jerry Lee Lewissal �s Carl Perkinssel l�pett fel. Ugyanebben az �vben l�pett fel elõsz�r a h�res londoni Wembley-ar�n�ban. 1983 �prilis�ban az �jonnan �tadott Budapest Sportcsarnok l�tta vend�g�l k�t koncertre. K�zben k�t�vente �jabb lemezeket k�sz�tett. 1985-ben Willie Nelsonnal, Waylon Jenningsel �s Kris Kristoffersonnal megalak�tott�k a Highwayman-n�gyest �s eg�szen 1995-ig vel�k is koncertezett. H�rom album jelenik meg:

• Highwayman I. 1985

• Highwayman II. 1990

• Highwayman III. 1995

1986-ban nagy megr�zk�dtat�s �rte: a Columbia Records k�zel harminc �v ut�n szerzõd�st bontott vele. Egy ideig nem tal�lta hely�t. A Mercury Records kereste meg, �s itt �t albumot k�sz�tett (Ekkor jelennek meg elsõ CD-i). 1987-ben Lengyelorsz�gban adott egy koncertet a Sopoty zenev�rosban. (Ez az utols� kelet-eur�pai koncert). 1989-ben sz�vrohamot kapott, egy h�tre k�m�ba esett, fel�p�lt, de egy �vig nem v�llalt semmilyen fell�p�st. 1994-ben Rick Rubin kereste meg, �s utols� kiad�j�hoz az American Recordings-hez szerzõdik, Rick Rubin k�r�s�re. Itt n�gy album k�sz�l, mind a n�gy unplugged jellegû, egy�ttese n�lk�l �nekel m�r.

• American I. 1994

• American II. 1996

• American III. 2000

• American IV. 2002

Utols� �vek

Az American I. album kapta a legnagyobb rekl�mot: a dalokkal fell�p N�metorsz�gban, Angli�ban, Ausztr�li�ban �s az 1994-es woodstocki, gladstonbury fesztiv�lon, �s sz�mos amerikai talkshow-ban. A Delia's Gone c. sz�mb�l videoklipp k�sz�l. 1999-ben megt�madta a Parkinson-k�r. 2001-ben ism�t k�rh�zba ker�lt kering�si zavarokkal. K�zben k�sz�lt az utols� American CD. 2003 m�jus�ban feles�ge June sz�vrohamban meghalt. Innentõl m�r csak �rny�ka volt �nmag�nak. Az egyre elhatalmasad� betegs�ge miatt m�r besz�lni is alig tudott. V�g�l 2003 szeptember�ben k�veti feles�g�t.

Eg�sz America gy�szolta. Richard Nixon-t�l kezdve George Bush-ig szinte minden eln�ktõl kapott valamilyen �llami kit�ntet�st. A temet�sen t�bb sz�zan vettek r�szt, k�zt�k olyanok mint: Sheryl Crow, Bono, �s az egykori Tennessee Three tagok. Nashville-i, Hendersonville-beli h�zukb�l m�zeumot alak�tanak ki. Egyik utols� interj�j�ban �gy nyilatkozott: "Nagyon sz�p �letem volt, de nem adom fel, harcolok a betegs�gem ellen am�g lehet. Nem f�lek a hal�lt�l."

Rick Rubin bejelentette, hogy 1994-t�l hal�l�ig fel�nekelt kiadatlan felv�teleit hamarosan megjelenteti. (Unearthed Box Set)

� elment, de a st�lus maradt: A Cash-style.