Amerikai �nekes, git�ros, szerz�, filmsz�n�sz.

Eredeti neve: Elvis Aron Presley

Sz�letett: 1935. janu�r 8. Tupelo, Mississipi.

Meghalt: 1977. augusztus 16. Memphis, Tennessee

Ha l�tezik abszol�t legenda, amely egy szem�lyis�g hal�la ut�n �l�bb mint annak p�lyafut�sa alatt, akkor Elvis m�tosza k�ts�gk�v�l ezek k�z� tartozik. Megaszt�r volt m�r �let�ben �s szinte minden lehets�ges rekordot mag��nak tudhatott, de felt�telezhet�en � sem gondolta, hogy tragikus hal�la ut�n mif�le �j, egyed�l�ll� karriert fog befutni. Pontosan ez�rt nem v�llalkoztunk arra, hogy hal�la ut�n megjelent lemezeinek jegyz�k�t is k�zz�tegy�k. Elvis 1935-ben egy poros Mississipi �llambeli kisv�rosban l�tta meg a napvil�got, �s az ezen a t�jon honos zenei ir�nyzatok m�ly nyomot hagytak benne. Teljes zenei ind�ttat�s�t gyermekkor�nak gospeljei, templomi �nekl�sei, a helyi rhythm and blues �s country r�di�m�sorok hat�rozt�k meg. 10 �ves kor�ban m�r nyilv�noss�g el�tt szerepelt, tehets�gkutat� versenyeken indult. Miut�n csal�dja Memphisbe k�lt�z�tt, helyi gospel egy�ttesekben �nekelt �s egy alkalmi lemezfelv�tel �gy�ben bet�vedt Sam Phillips Sun st�di�j�ba. Itt k�sz�tette els� That's All Right Mama c�m� kislemez�t, amely komoly helyi sikert aratott, s a felv�teln�l k�zrem�k�d� zen�szek, Scotty Moore (git�r) �s Bill Black (basszusgit�r) Elvis k�s�ret�ben turn�ra indultak. Tov�bbi Sun kislemezek stabiliz�lt�k az �nekes siker�t, akinek ezek az els� felv�telei mindenk�ppen a rockzene gy�ngyszeneinek sz�m�tanak (Good Rockin Tonight, Mystery Train) s akit "Colonel" Tom Parker menedzselt a tov�bbiakban. Az � k�zrem�k�d�s�vel k�t�tt�k meg az RCA Victor Records-szal azt a 35000 doll�ros fantasztikus szerz�d�st, amely Elvis Presley orsz�gos siker�t �s vil�gkarrierj�t elind�totta. 1956 nyar�n jelent meg a Heartbreak Hotel c�m� felv�tele, amely �j fejezetet nyitott a rock t�rt�net�ben. Presley hetek alatt nemzed�ki b�lv�ny, �sszn�pi h�s lett. P�lyafut�s�nak els� k�t �v�ben az al�bbi dalokkal szerepelt az angol �s amerikai Top 20-on, Amerik�ban t�bbnyire az els� helyen: Heartbreak Holtel, Blue Suede Shoes, I Was The One, I Want You I Need You, Don't Be Cruel, Hound Dog, Love Me, Blue Moon, Love Me Tender, Too Much, All Shock Up, Teddy Bear, Loving You, Lawdy Miss Clawdy, Santa Claus Bring My Baby Back, Jailhouse Rock, Treat Me Nice... Sikereivel p�rhuzamosan filmf�szerepeket alak�tott. P�lyafut�sa sor�n t�bb mint 30 filmben szerepelt, ezek t�bbnyire nagylemezeinek prom�ci�j�t szolg�lt�k. 1958-ban beh�vt�k katon�nak. Leszerel�se idej�n a rock and roll vir�gkora m�r v�get�rt, a v�lt�st Presley �j sikere, a k�zismert olasz dal (O Sole Mio) amerikai v�ltozata (It's Now Or Never) jelentette. Ett�l kezdve Presley, az All American Boy, a t�megsz�rakoztat�s szolg�lat�ba �llt. Parker minden �zleti lehet�s�get kihaszn�l� ir�ny�t�sa mellett beilleszkedett a showbizniszbe. A rock and roll l�zad�b�l el�bb j�pofa, filmjeiben sz�vtipr� sr�c, majd a vil�gt�l mindink�bb elz�rkoz� szuperszt�r lett. 1967-ben megh�zasodott. T�bb �ves t�voll�t ut�n �j felv�telekkel jelentkezett (If I Can Dream, US Male, Guitar Man, In The Getto), lefogyva, a r�gi l�zad�t id�z� fekete b�rszerel�sben visszat�rt a koncertp�diumra. "P�nk�sdi kir�lys�ga" azonban r�vid ideig tartott. A hetvenes �vek elej�n visszah�z�dott vill�j�ba (Graceland), a "memphisi maffia" v�delm�ben teljesen elz�rk�zott a vil�gt�l. Mag�n�let�nek konfliktusait drogokkal kompenz�lta. Lemezei egyre rendszertelenebb�l jelentek meg, fell�p�sei - jelent�s s�lyfeleslege miatt - �npar�di�v� v�ltak. 1977 augusztus 16-�n halt meg sz�vrohamban (ez m�r a 4. sz�vrohama volt). Hal�l�t a showbiznisz kisaj�t�totta �s ugyanolyan p�nzgy�rt� g�pk�nt m�k�dteti a m�toszt mint John Lennon vagy Janis Joplin eset�ben. A Presley kultusz mindm�ig t�retlen maradt �s b�r sok sz�m�nak min�s�ge megk�rd�jelezhet�, m�giscsak � volt az els� olyan rock and roll el�ad�, akinek siker�lt a feh�r �s a fekete zene elemeit vegy�teni, s ezt szinte mindenki sz�m�ra �rthet�v�, �lvezhet�v� tenni.